logo

European Society of Arachnology

European Spider of the Year 2008

Az épületlakó zugpókok - Tegenaria spp.

2008-as év pókjai Európában

Tegenaria atrica

Peter Jäger & Csaba Szinetár

Ki ne ismerné őket: nagy sötétszínű szőrös pókok, melyek a fürdőkádban, mosdókagylóban tűnnek fel, nagy méretük és a porcelán-fehér háttérben mutatott erős kontrasztjuk folytán kivívják maguknak az emberek”kitüntetett figyelmét”. Ezek az állatok főként olyan épületlakó zugpókok, melyek az emberre nézve sem nem mérgezőek, sem nem veszélyesek. Mindezek ellenére mégis ezek azok a lények, amelyek talán a legtöbbet ártanak az emberek és a pókok kapcsolatának.

2008-ban a Tegenaria fajokra esett a választás az „Év pókja” cím kiosztásakor. A zsűri nem is találhatott volna jobb jelöltet arra, hogy felhívja a figyelmet az emberek nyolclábúak iránt mutatott irracionális félelmére. Az arachnológusok ezzel a választásukkal az érdeklődést is szeretnék felkelteni a bennünket közvetlenül körülvevő természet iránt. Ezúttal már harmadszor került sor arra, hogy az év pókja egész Európában kerüljön kijelölésre. Mivel nem minden Tegenaria faj fordul elő valamennyi európai országban, e jelenlegi reklámkampány új specialitása, hogy egy egész genusra hívja fel az emberek figyelmét. Minden ország külön kijelölheti e rokonsági kör legjellemzőbb a helyi reprezentánsait. Magyarországon a házi zugpók (Tegenaria domestica) a leggyakoribb a lakásokban. A melléképületekben, pincékben, fáskamrákban gyakran találkozhatunk az előzőnél lényegesen nagyobb méretű hegyi zugpókkal (Tegenaria ferruginea) is. A tőlünk nyugatra és északra általánosan elterjedt nagy házi zugpók (Tegenaria atrica) hazai előfordulásáról kevés adatunk van. Az egész világról ismert 130 fajból Európában 70 faj fordul elő. Ezek a pókok a szabad természetben kövek alatt, odvas fák üregeiben, vagy a sűrű növényzet között szövik hálóikat. Emellett tipikusan jellemző rájuk, hogy az emberi településeken is előszeretettel foglalnak el számos alternatív élőhelyet. A Tegenaria fajok sűrűszövésű, lepedőszerű hálót szőnek, amelyet az épületekben leggyakrabban a szobák sarkaiban találhatunk meg. Ez a legideálisabb hely a hálóik kifeszítéséhez, illetve a hálóhoz tartozó csőszerű menedékük megépítéséhez. A pókok a hálójukban többnyire mozdulatlanul töltik idejüket. A menedékhelyként szolgáló lakócsövöket rendszerint valami védett, eső-, illetve vízmentes helyre építik. A háló többi része jól elkülönül ettől a lakócsőtől, és a szabadba, avagy például a szoba falán kívüli térben kerül kifeszítésre. Ha egy rovar vagy egy pinceászka a hálóba kerül, a pók érzékeli az általa keltett rezgéseket. Ekkor villámgyorsan kirohan a zsákmányhoz, megmarja, és egyúttal mérget is injektál az áldozatába. A kisméretű zsákmányokat általában rögvest beviszi magával a lakócsövébe, de amennyiben a zsákmány nagyobb és nem pusztul el azonnal, a pók visszavonul mindaddig, míg a méreg teljesen ki nem fejti hatását. Ismételt marással képes a nagyobb prédákat is legyőzni, és később a lakócső biztonságos védelmében elfogyasztani. Ezeknek a pókoknak nagyon tekintélyes lehet a lábfesztávolsága. A különösen hosszú lábú hímeknél ez akár a 10 centimétert is elérheti, emiatt különösen nehéz meggyőzni az embereket az ártalmatlanságukról. A kutatók tesztelték a Tegenaria fajok veszélyességét. Abban az esetben sem tapasztaltak semmilyen érdemleges és említésre méltó hatást, ha a csáprágóikkal bizonyítottan át tudták szúrni a bőrt és a mérgüket is bejuttatták a sebbe. Marásuk többnyire csak egy kis tűszúráshoz hasonlítható. Kellő szakértelem és türelem kell ahhoz, hogy valaki a marás után úgy távolítsa el a pókot, hogy annak ne essen baja. Ha a kezünkkel vagy egy söralátéttel kitessékeljük a pókot a kádból, s ezt követően szabadon is engedjük, nem csak megmentettük a biztos pusztulástól, de egyúttal közelebb is kerültünk a bennünket körülvevő természethez.

Tegenaria spp.

Támogató szervezetek:

Literature

► BAIRD, C.R. & R.L. STOLTZ (2002) Range expansion of the Hobo spider, Tegenaria agrestis, in the northwestern United States (Araneae, Agelenidae). J. Arachnol. 30: 201-204.  ► BARRIENTOS, J. A. & C. RIBERA (1988) Algunas reflexiones sobre las especies del grupo "atrica", en la Peninsula Ibérica (Araneae, Agelenidae, Tegenaria). Rev. Arachnol. 7 (4): 141-162.  ► BELLMANN, H. (1997) Kosmos-Atlas Spinnentiere Europas. Stuttgart, Kosmos: 304 S.  ► BRIGNOLI, P.M. (1971) Su alcune Tegenaria D'Ispagna (Araneae, Agelenidae). Mem. Mus. Civ. St. Nt. Verona 18: 307-312.  ► CHRISTIAN, U.H. (1973) Trichobothrien, ein Mechanorezeptor bei Spinnen. Elektronenmikroskopische Befunde bei der Winkelspinne Tegenaria derhami (SCOPOLI), (Agelenidae, Araneae). Verh. Dt. Zool. Ges. 66: 31-36.  ► CRAWFORD, R. & G.H. LOCKET (1976) The occurrence of Tegenaria gigantea Chamberlin and Ivie (1935) in North America and Western Europe. Bull. Br. arachnol. Soc. 3 (7): 199.  ► HEXTER, S.H. (1982) Lungbook microstructure in Tegenaria sp. Bull. Br. arachnol. Soc. 5 (7): 323-326.  ► HOMANN, H. (1953) Wachstum und Häutung bei Spinnen. Natur und Volk 83 (1): 1-9.  ► IBARRA N., G. (1985) Egg feeding by Tegenaria spiderlings (Araneae, Agelenidae). J. Arachnol. 13: 219-223.  ► JONES, D. (1984) Tegenaria picta Simon, a spider new to Britain (Araneae: Agelenidae). Bull. Br. arachnol. Soc. 6 (4): 178-180.  ► JONES-WALTERS, L. M. (1984) A Note on Teganria agrestis (Walckenaer). Newsl. Br. arachnol. Soc. 39: 2.  ► KOCH, A. (1928) Studien über den Dotterkern der Spinnen. Z. Zellforsch. mikroskop. Anatom. 8 (2): 296-360, Taf. VII-VIII.  ► MERRETT, P. (1980) Notes on the variation, identificaton and distribution of British spiders of the Tegenaria atrica group (Araneae, Agelenidae). Bull. Br. arachnol. Soc. 5 (1): 1-8.  ► MIKULSKA, I, & L. JACUNSKI (1970) A two-headed monster of the spider Tegenaria atrica C. L. Koch. Acta Arachnol. 23 (1): 17-18.  ► NYFFELER, M., H. MOOR & R.F. FOELIX (2001) Spiders feeding on earthworms. J. Arachnol. 29: 119-124.  ► OXFORD, G. & P. CROUCHER (1997) Gone fishing...for Tegenaria. Newsl. Br. arachnol. Soc. 78: 9-10.  ► OXFORD, G. & P. MERRETT (2000) Tegenaria ferruginea (Panzer) in Britain, and differences from T. parietina (Fourcroy) (Araneae: Agelenidae). Bull. Br. arachnol. Soc. 11 (8): 331-334.  ► OXFORD, G.S. & A. PLOWMAN (1991) Do large house spiders Tegenaria gigantea and T. saeva (Araneae, Agelenidae) hybridise in the wild? - A multivarate approach. Bull. Br. arachnol. Soc. 8 (9): 293-296.  ► OXFORD, G.S. & C.J. SMITH (1987) The distribution of Tegenaria gigantea Chamberlain & Ivie, 1935 and T. saeva Blackwall, 1844 (Araneae, Agelenidae) in Yorkshire. Bull. Br. arachnol. Soc. 7 (4): 123-127.  ► OXFORD, G.S. (1981) An easily constructed holding device for the examination of live spiders. Bull. Br. arachnol. Soc. 5 (6): 278-279.  ► OXFORD, G. (1999). Tegenaria ferruginea (Panzer, 1804): an agelenid spider new to the British list. Newsl. Br. arachnol. Soc. 84: 10.  ► SMITH, C.J. (1985) The Distribution of the larger Tegenaria spider species (Agelenidae) in the York area. Newsl. Br. arachnol. Soc. 42: 5-6.  ► STAUDT, A. (2007) Nachweiskarten der Spinnentiere Deutschlands (Arachnida: Araneae, Opiliones, Pseudoscorpiones).- http://www.spiderling.de/arages  ► VETTER, R.S., A.H. ROE, R.G. BENNETT, C.R. BAIRD, L.A. ROYCE, W.T. LANIER, A.L. ANTONELLI & P.E. CUSHING (2003) The distribution of the hobo spider, Tegenaria agrestis, in North America. Abstract. American Arachnol. 66: 13.